Free songs

Zongoraoktatás

Zongoraoktatás, zongoratanítás

 

Zongorán azt a hangszert értjük, amelyben egy billentyűsorral összeköttetésben álló, kis kalapácsokkal megütött, hangszekrényben kifeszített fémhúrok adják a zenei hangot. A zongora billentyűs, polifón húros hangszer, hangképzése mechanikus, a kezelése a többi hangszerhez képest egyszerű, viszonylag könnyen és gyorsan elsajátítható. Népszerűségének oka az is, hogy egy játékos több szólamot képes egyidejűleg megszólaltatni rajta, így zenekari vagykórusműveket, de akár operákat is könnyen előadhatunk segítségével. Ilyen szempontból a zeneszerzők és karmesterek fontos segédeszköze. Ugyanakkor hangolásának szükségszerűen kompromisszumos mivolta nem mindig teszi lehetővé a tiszta intonációt. Sokan ezért nem is tekintették teljes értékű hangszernek például Kodály Zoltán.


Zongora történelem 

A zongora elõdjének azokat a hangszereket tartjuk, ahol húrok billentyû segítségével szólalnak meg. Elõször a 12. sz.-ban a clavichord alakult ki, melynél kis fémnyelvek, majd a clavicembalo, melynél hegyes tollszárak pengették meg a húrokat. A clavichordnál a billentyûkre mérten keresztben voltak a húrozások, míg a clavicembalonál a húrozás párhuzamosan futott a billentyûkkel. A pianínó elõdjének tartják a clavicytheriumot. Ebben a hangszerben már függõlegesen helyezték el a húrozást, valamint a zongora szekrénye is függõleges alakú, mint a mai pianínóknak. De ezek a hangszerek nem voltak alkalmasak a halk és erõs hangok megszólaltatására egy idõben. Ezt a problémát a B. Cristofori által készített kalapácsszerkezet oldotta meg 1710 körül. Az elsõ nagybani kalapácszongora késztõ G. Silbermann volt, õ tökéletesítette a kalapácsszerkezetet. 1770 táján a bécsi mechanikával A. Stein és A. Streicher, valamint az angol mechanikával J. Broadwood tökéletesítette a zongorát. Pedállal elsõként az Érard testvérek látták el a zongorát, majd késõbb repetáló szerkezetet is építettek bele. 1826-ban Pape a kalapács bõrözését filccel váltotta fel, majd 1842-ben a klaviatúrát nyolc oktávra bõvítette a hat és fél oktávos Streicher zongorához képest. A 19 sz. közepén a húrokat öntöttvas keretbe helyezték. A hármas húrozás és a hárfapedál Montat nevéhez fûzõdik, õ alkalmazta ezt elõször a zongorákban. Erre az idõszakra tehetõ a zongorák tömegtermelése, igen népszerû hangszer lett és szinte minden középosztálybeli család rendelkezett zongorával otthonában. A mai zongorák az 1859-ben készült elsõ Steinway zongorával alakultak ki.

Zongora és pianinó javítás